Üdvözöllek kedves Olvasóm!
Dorka vagyok, és 2010 júniusától 2010 decemberéig Bulgáriában éltem.
Hát erről szólt ez a blog. Fogadd szeretettel.

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ (ha valaki levelet szeretne írni)
A címem:
Hézső Dorina
Oбщежите No.2 - (215)
Благоевград 2700
Иван Михаилов 62А
BULGARIA

Aki írta:

Saját fotó
Hódmezővásárhely, Csongrád-megye, Hungary
"Pedig hát valld be, az mégsem lehet, hogy az ember minden szeretetét egy kutyára pazarolja!" (Bulgakov)

Rendszeres olvastuk a blogot:

2010. november 29., hétfő

Melnik! (naj pocle..)

Ma eljutottunk Melnikbe!
Leírhatatlan, amit érzek, már vagy háromszor elterveztük, hogy megyünk.
íme a képes beszámoló :) Elsősorban mi is csak gyönyörködtünk a látványban, de azért pár érdekességet sikerült megtudnunk:
- Melnik Bulgária legkisebb városa
- szinte csak görögök lakták
- a legtöbb épülete bolgár újjászületés kori
- mára majdnem teljesen lakhatatlanná vált, mert az 1912-13-as Balkán háborúk során rengeteg épületét megrongálták, lerombolták
- a városban folyik a Melnik folyó, illetve a közelben a Rozsen folyó, az eső segítségével ezek alakították mai formájukra a környékre oly jellenző homokkőszikla tömböket (némelyik 80 méter magas)

A Rozsen-folyó

Talán a legszebb képem Melnikről

Magare kedves fát hord

Kasia és a Melnik folyó (amit most pataknak sem hívnék, de a meder arról árulkodik, hogy tavasszal bővizű a folyócska)


Borospince. Nagyon híres a melniki bor, bevallom én is hoztam egy keveset a születésnapomra. :)
Jót beszélgettünk egy borásszal, és megállapítottuk, hogy Kasiával nagyon különböző az ízlésünk. (én száraz-fehér párti vagyok, ő félédes-félszáraz vörös)



Melniki alkonyat


És az első adventi cukros almám :)


És eljutottunk a Rozseni kolostorba is :) (30 perc meredek dombra-fel sétálás után)
A kolostor helyén a 13. században már volt egy kolostorépület, viszont az sajnos leégett. A mostani kolostort a 17. században építették, a mai napig aktívan működik.
A bejárati kapu meglehetősen alacsony, szigorú szabályok vonatkoznak az idelátogató zarándokokra is, fotózni, telefonálni, sőt még beszélgetni sem szabad a kolostor területén. Én is csak akkor kezdtem el fotózni, mikor megláttam, hogy egy férfi elbújt telefonálni. :)


Homlokzat




Visszafele megpinehtünk Szent Cirill és Metód templmánál

Majd szóba elegyedtem ezzel a kedves nénivel, aki tudta azt magyarul, hogy: "Nem tudom" - bár váltig állította, hogy ez egy kedves köszöntés..

Ennek a háznak a szomszédságában ebédeltünk egy olyan étteremben, aminek volt egy parkolója, ahova kivitték a székeket és az asztalokat. Nagyon hangulatos volt, bármit elkészítettek volna, amit kérünk. Mi sült krumplit kértünk házilekváros palacsintával és nem bántuk meg. :)
A képen figyeljétek meg a tököket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése