Üdvözöllek kedves Olvasóm!
Dorka vagyok, és 2010 júniusától 2010 decemberéig Bulgáriában éltem.
Hát erről szólt ez a blog. Fogadd szeretettel.

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ (ha valaki levelet szeretne írni)
A címem:
Hézső Dorina
Oбщежите No.2 - (215)
Благоевград 2700
Иван Михаилов 62А
BULGARIA

Aki írta:

Saját fotó
Hódmezővásárhely, Csongrád-megye, Hungary
"Pedig hát valld be, az mégsem lehet, hogy az ember minden szeretetét egy kutyára pazarolja!" (Bulgakov)

Rendszeres olvastuk a blogot:

2010. augusztus 29., vasárnap

Folklórok folklórja

Annyira jó volt a pénteki folklór est, hogy az hihetetlen.
Megkértem az utasaimat, hogy segítsenek nekem, el vagyok keseredve, hogy a magyar kirándulók csendben ülnek, miközben az ukránok, meg a lengyelek minden alkalommal szétszedik a zenekart a folklór esteken.
Azt mondták, ez nem nagy ügy.
14 utasom volt.
Nem akartam elhinni, de ezek az emberek (állításuk szerint a kedvemért) túlkiabáltak több száz ukránt és lengyelt, és végigcsápolták mikor énekeltem nekik, és úgy megtáncoltattak, hogy még a bálamon sem táncoltam annyit.
Hazafele pedig saját folklórműsorunk volt, tehát:
Zöldre van a rácsos kapu festve,
Mi-mi-mi
A csitári hegyek alatt
Tavaszi szél
Kecskebéka fölmászott a fűzfára
és még sorolhatnám. :) Elena is meghallgatta, és nagyon tetszett neki.
Komolyan könnyek szöknek a szemembe, ha erre gondolok.

Van magyar nemzettudat, csak sokan szégyenlik, és én nem értem miért..

2010. augusztus 28., szombat

Moslék

A kedvem. Pont mint a moslék.
Elena hazament, és ez rossz. És Nóriék is hazamennek, és ez is rossz. És együtt a kettő. Moslék.
Amúgy tegnap szuper napom volt, és majd bővebben is fejtem ezt, csak épp a sebeimet nyalogatom.
Leghamarabb két hónap múlva láthatom az Elenámat.. :(

2010. augusztus 26., csütörtök

Ma

Amúgy suli volt, kifejezetten rossz szájízzel jöttem el, ugyanis 5 némettel kezdtem el barátkozni a csoportból, akik megörültek annak, hogy helyismerettel rendelkezem, megkértek, hogy mutassak nekik OLCSÓ boltokat, remélem mindenki érzi az iróniát, hogy a németek olcsó boltot keresnek Bulgáriában, ahol megközelítőleg minden félárú, mint náluk. Szóval mutattam, bejöttek, fizettek, és persze magam elé engedtem őket a sorban, hogy fordíthassak nekik.
Mire kijöttem a boltból, eltűntek.
Azt mondták, azért nem vártak meg, mert féltek, hogy elkésnek. Az, hogy én is abba az osztályba járok, és magam elé engedtem őket, hogy hamarabb végezzenek... no comment, kiakadtam.
A lengyelek pofátlanok, beszélnek órán, és egy bolgár sráccal íratják a házijukat, latin abcvel! mert a cirill túl nehéz nekik..
Én meg rendes vagyok, és programokat szervezek nekik..
Mindegy, minden kezdet nehéz, majd összecsiszolódunk, de ha a három olasz továbbra is csak olaszul, a hat lengyel és a hét német továbbra is csak lengyelül meg németül igyekszik kommunikálni, akkor nehéz lesz. Amúgy lesz még két francia, és van eg litván kislány, meg egy török srác.
A bolgárom egyre jobb, ma írtam egy fogalmazást apró hibákkal :)
Most pedig kialszom a nap fáradalmait, mert mire hazaérek mindig csak a munka vár..
Jóéjt, avagy litvánul láboszvakarosz!

Eddig ez a legszebb hattyú, amit kaptam :)

És talán nem írtam még, de a recepciós kislány vett nekem egy fülbevalót. :)


2010. augusztus 25., szerda

EILC

Ma kezdődött a bolgár nyelvkurzusom Burgaszban!

Szuper lesz, jó a társaság, vannak lengyelek, olaszok, németek, egy török fiú és lesz egy lány aki asszem litván.

Megkaptam keménykötésben cédékiadással a tankönyvet, amiből eddig tanultam, most végre minden lecke megvan. :) A suli épülete szép, a tanárnő kedves, és eddig (valamilyen csoda folytán) én vagyok a legjobb a csoportban. És ez tetszik.

Amúgy tegnap voltam Várnában, este pedig Bence névnapját és Béla szülinapját ünnepeltük, nagyon jó volt. Családias. Ott volt Eszter is, és Áron telefonon hallgatta, hogy éneklek.
Karaokeztünk.
Még sosem énekeltem ennyit karaoken, nem emlékszem, hogy hány dalt énekeltünk el..
Első volt a boldog szülinapot, Holnap hajnalig, Torn, Ó mr Alkohol, Isztambul, Száguldás porshe szerelem, Belüe rose, Új napra ébredsz, Limbó hintó, Szóljon hangosan az ének, és tuti kimaradt valami.
Tortát ettünk, és szuper volt.

Várnában delfináriumban voltam, ami hatalmas élmény volt, Aladzsa kolostor, Szűz Mária mennybemenetele templom, ahol vettem a pénztárcámba egy ikont :), etnográfiai múzeum, ahol elhagytam a pénztárcámat, játékbolt, ahol rájöttem, hogy elhagytam a pénztárcámat, etnográfiai múzeum, ahol mosolyogva vártak a pénztárcámmal és a Mária ikonommal, és csirkeduner, meg Nóri hazafele. Szuper volt.

Norci nem volt túl jól, nekiment egy korlátnak, sajna még kórházban is jártunk vele, de szerintem lassan jobban lesz.

Aztán Nóriéknál csináltam sonkás kukoricás tésztát, úgy 8 főre, és persze, hogy csak ketten ettünk.

A buliról meséljenek a képek, az első fotóról annyit, hogy Nóri egy fotós tehetség, és a képen én szimplán nevetek, nem pedig hányni készülök, vagy bármi egyéb ami sok alkohol elfogyasztására utalna. Amúgy a kép egy pohárka tokaji után készült. :)





2010. augusztus 23., hétfő

Vasárnap hajnal


Szombat esti láz



Bizarr :)

Bocsássa meg nekem a világ

De mindig rohanok.

Ma Tányával kiganéztuk a szobámat, hát mit mondjak... ráfért.
Amúgy idegenvezettem, intézkedtem, infót tartottam, utakat adtam el.

Tegnap meg unicumozni voltam egy tengerparti bárban, utána pedig késő estig (vagy kora reggelig?) beszélgettem a hotel hintaágyán egy barátommal.

Mindjárt vége a szezonnak.

Eszter meghívott a záró bankettre.. :(

Nóri hazamegy, Szabrina hazamegy, Gergő hazamegy, Elena hazamegy, Kalina hazamegy, mindenki eltűnik nemsoká.
A tengerpart bezár.

Ma este elutazok Napospartra, holnap Várnába kirándulok, úgysem voltam még ott.
Szerda reggel indul a suli.
Nem tudom eldönteni, hogy várom-e.

Puszi haza, és bocs, hogy keveset írok, de sokat búcsúzkodom..

2010. augusztus 22., vasárnap

Jólfésült romantika

Ha van kócos romantika, akkor van jólfésült is.

Kedvenc pincérfiúm Kiro, beleszeretett az egyik utasomba. Egyértelműen plátói vonzalomról beszélhetünk, Kironak menyasszonya van, akivel három éve boldogok.
A tenyerén hordozza a lányt, három év alatt soha semmiért nem fizetett a barátnő, több mint kétszáz verset írt hozzá, és rendszeresen vesz neki virágot.
Randi előtt úgy izgul, mint aki 14, és ki van akadva, ha a nadrágja nem frissen a mosógépből jött.
Pár hét múlva együtt kiköltöznek Franciaországba, a lány ott fog egyetemre járni, a fiú is tanul még, habár már végzett a jogon.

Nos ez a fiú mégis tudja értékelni a szépet, és lobogó szerelme mellett másra is ránézett.
Nem volt csalfa.
Nem akart semmit, csak tudatni valakivel, hogy ő neki ismeretlenül is szép, és kedves.

Ez azt hiszem semmiképp sem mondható mindennapinak, és az vesse rá az első követ, aki fából van.

Eljött tegnapelőtt este hozzám, megkért, hogy mondjam meg a lánynak, hogy gyönyörű, és hogy ha mosolyog, mosolyognak az istenek.
Hát bókolni nem akartam sokat, mondtam Letinek, hogy szép.

Este mondta, hogy ez így nem lesz elég, és arra jutott, hogy nem bűn, ha tesz még egy lépést.

Ma reggel jött értem az étterembe, vettünk rózsaszín rózsát, rózsaszín plüss csikóhalat, és ajándékszatyorban átadta.

A lánynak is van barátja.

De megkapta gyanúsan a legszebb bókokat, amik a fiúnak eszébe jutottak, és most úton van haza.

Szerintem szép, hogy ez valóság. Attól, hogy valaki szeret valakit, nem szűnik meg a szíve mások iránt érezni, és ettől még ez a szeretet nem lehet hamis.
Ugyanolyan szépen beszél a barátnőjéről, aki konditeremben dolgozik, de az alakja nem attól szép ám, hanem isteni ajándék.
És ilyen okos lány nincs másik, és vannak szép lányok a Földön, de ő a legszebb, és mekkora szerencse, hogy ő meg én.
És közben rózsát vesz valakinek, aki majdnem olyan tökéletes, és ezt tudatni kell vele.

Kóborolnak még köztünk őszinte, romantikus, elveszett lovagok. Kevés, de van remény.. :)

2010. augusztus 21., szombat

Semmirekellés

Ma reggel arra ébredtem, hogy Elena hív. A portától.
Lementem, reggeli, beszélgettünk, sétáltam a tengerparton.
Délután Stirjánnal voltam, aki egy pultos ismerősöm, már régebben is írtam róla, ő a fiú akivel napfelkeltét néztünk.
Bementünk Burgaszba.
Tegnapelőtt halt meg a nagymamája, ráfért egy beszélgetés.
Azért vidám volt, próbált mindent elfelejteni..
Megnéztük, hogy hol lesz a sulim, sétáltunk a tengerparton, a parkban, és nagyon jó volt.
Ettünk hot-dogot, kávéztunk a vasútállomáson, és sokat beszélgettünk.
Hazafele a buszon mutattam neki egy ki hazai zenét, jó álmos lett a végére, de összességében tetszett neki.
Megyek, mert kávémeghívásom van estére.
Puszi haza!

Fáradtság újra

11 óta idegenvezetek, sokat beszéltem. Nagyon sokat.
Fáradt vagyok, és a folklór estem nagyon jól sikerült.

otthoni idő szerint 9:25-kor felmentem azokra a bizonyos (világot jelentő) deszkákra, és ezt mondtam a mikrofonba:

Van egy nép, amely ma ünnepli a születésnapját. Az államalapítás ünnepén, tűzijáték helyett fogadjátok szeretettel a következő dalt. Táncoljatok magyarok, mert nektek szól!

Én mennék veled, de nem akarod, csak nézek utánad az ablakon.. lálálá

Beindult a karrierem? :)

2010. augusztus 19., csütörtök

Kedves figyelmességek, figyelmes kedvességek

Mostanában mindenki meglep valamivel, nagyon jól esik, hogy ennyien gondoltok Rám.
Ugye Mama, Orsi, és Erika küldtek Magyarországról ajándékot Anyával, aki szintén nem üres kézzel jött.

Utána Anya vett nekem egy ilyen szép táskát itt, Szozopolban. :)



Ezután Elena Isztambulból ezt a ruhát hozta nekem.



Amikor Anya hazament, a takarító lányok hajtogattak nekem hattyúkat a törülközőmből.


És ma az egyik pincérsrác, meg a volt szakácsunk fehér rózsát vettek nekem, egy sima esti kávézáshoz.



Köszönöm, hogy gondoltok rám. Jól esik az a sok e-mail, amit kapok, az, hogy az irodás lányok napocskát rajzolnak a borítékra amit küldenek, hogy Erzsi vanílliás karikát hoz nekem, hogy van vendégem, aki DVDn küldi ki a rólam készített képeit, és hogy más kovászos uborkával lep meg, vagy meghív egy italra.
Tényleg jól esik.

Búvárkodás





Hogy hova is tűnök el folyton

Hát, kedves Olvasóim, biztosan feltűnt, hogy egyre kevesebbet írok, ezen próbálok változtatni.
Nagyon sok dolgom van, és ha kikapcsolódok, akkor mostanában szobán kívül tartózkodom.
Hétfő este jachtozni mentem volna, naplemente a tengerparton. hm.. jól hangzott, viszont Elena elfoglaltsága miatt tervünk füstbe ment.
Felültem hát egy buszra, irány Napospart.
Aha.
A jegyemet Burgaszig kértem, a buszon derült ki, hogy Ravadinovóba megy a busz. Ez a blogár buszozási rendszer, hátránya, a buszon kell jegyet venni, és nem nehéz tévedni.
Mégis eljutottam Burgaszba, ahonnan busz helyett taxival mentem Napospartra, mert egy taxis felajánlotta nekem, meg 3 másik utsanak, hogy buszjegyárban elvisz. Neki is jó volt, nekünk is, hát szuper. Hamarabb indultunk, 150-nel mentünk, és szerintem vagy 20 percet spóroltunk.
Nóri drága volt, kijött elém kocsival, palacsintát sütöttünk, előkerült Szabrina, jó volt velük lenni, szuper kollégáim vannak.
Bélával és Gergővel találkoztunk a Condor bárban, meg persze sok-sok utassal.
Béla szülei is ott voltak, és az este folyamán ismét megemlékeztünk arról, hogy Nórié az univerzum legszebb lába.
A Condorból busszal mentünk a Lazurba, ahol rögtön a csalgába mentünk, Nóri komolyan meghozta értem ezt az áldozatot, és pár óráig csalgát hallgatott.
Jót táncoltam, tényleg megérte elmenni :)

Másnap Nórival mentem délelőtt a hoteleibe, jó megnézni, hogy más hogy dologzik.
Délután búvárkirándulásom volt, és megengedték, hogy én is merüljek.
Sajna elfelejtettem levenni az órám, és merülés után egy órával megállt. Nem szereti a sót.
El kell vitetnem órához, és a gépemet is ki kell cseréltetnem, mert hiába a ventilátoros alátét, még mindig leáll.
Amúgy holnap VIP vendégeke viszek Neszebárba, kicsit izgulok, bár volt már VIPm.
Tervezek rendet rakni a szobámban, bár nagyon nincs kedvem.

Moncsi épp Genfben van, Anya és Kalmi a Balatonon, Kriszti lengyelekkel lesz egész héten, Mama és Tata vannak otthon.
Puszi Nekik, majd még írok!





2010. augusztus 18., szerda

Élek

Élek bizony, de 200%-on pörgök, munka munkával, alig várom, hogy alhassak.
Puszi Haza!

2010. augusztus 15., vasárnap

Meglepetés

A sebeimet nyalogattam, a takarítólányok vigasztalgattak, ha kellett, ha nem valamelyik lány ölelgetett, és ez nagyon jól esett.
El is felejtettem, hogy Erzsi a buszról két csomagot hozott nekem, a recepción hagytam mindkettőt.
Az egyik a nyomdából jött, az irodán valaki rajzolt nekem a borítékra napocskát, meg mosolyt, a másik valami DVD volt. Biztos az i az irodáról.
Most eszembe jutott, leszaladtam érte, bár nem izgatott nagyon, de gondoltam hátha valami kisfilm, vagy tudomisén.. bármi érdekelt ami leköt.
Nos, a DVD nem tudom, hogy jutott el hozzám.
Tényleg. Hogy a buszra adták föl, vagy az irodából jöhetett, csakugyan nem tudom, de ilyen még nem történt velem.
Egy utasom, aki két hetet töltött itt, képeket küldött nekem busszal.
Van rajta Isztambul is, mert tudta, hogy érdekel, és hogy soha sem jártam még ott.
Szerintem nagyon megható, hogy gondolt rám.
Nem hinném, hogy olvassa a blogomat, de nagyon köszönöm Erzsébetnek és Andrásnak, hogy a szomszédaim voltak, és hogy ilyen kedvesek.
Puszi haza!

Elment Anya

És most először nagyon nagyon egyedül érzem magam.
Pedig még nincs 5 perce, hogy elindultak..

2010. augusztus 13., péntek

Ezt láttuk a Boszporuszról





Sirály a hajó tetején

Kék mecset

A képek magukért beszélnek. :)
A mecsetbe csak mezítláb lehetett belépni, a hölgyek lábát eltakarták :)
Egyszerűen gyönyörű volt.