Sopszka csillagszóróval

Tegnap Hérás és Rislis fogadóóra között elmentem edzeni. Egy Miléna nevű lány dolgozott ott éppen, és rögvest hozzáfogott, hogy kitaláljon nekem valami jó kis edzést. Tényleg jó volt. Jó fárasztó.
Risli után hazajöttem, zuhany, felhívtam a srácot, akivel a discoban ismerkedtem meg (Misának hívják) úgyis keresett párszor napközben.
Nos az este szép volt. Eljött a srác barátja is, hármasban lógtunk.
Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy parkban ülünk, és azon nézzük, ahogy a kisgyerekek vezetnek. Akkumulátoros autókkal mentek mindenfele, leginkább egymásnak, és a gyalogosoknak.
Sokáig tanakodtunk, aztán bementünk egy szerb étterembe, ahol igen jól szórakoztunk.
Az étlap hosszú volt, kb mint egy telefonkönyv. Az egyik srác végiglapozta, a másik hozzá sem fogott. Én felcsaptam a közepén, és onnan rendeltem salátát.
A srác, aki ki sem nyitotta, rendelt egy sopszkát.
A másik, aki végiglapozta, kért még gondolkodási időt, majd 15 perc múlva rendelt egy sopszkát. Fogtuk a fejünket a nevetéstől.
Ráadásul kiszúrta, hogy a jégkrémeket csilagszóróval szolgálják fel, és addig vigyorgott, amíg a pincér az ő sopszkájába is tett egyet. =)
Utána még beültünk egy "kávéra" egy bárba, szóval senki sem kávézott, de jól elbeszélgettünk.

Ma a Misa barátjával voltam a strandon, jó volt lemenni valakivel.
Amúgy ezek a srácok a szófiai Praktikerben dolgoznak, olyan idősek mint én, és nagyon.. hogy is mondjam. Bolgárok.
Nem helyesek, hanem szépek. Tökéletes alakjuk van, magasak, szép arc, (eddig ok, most jön a java) szedett szemöldök, és borotvált láb.
Hát.. ez itt normális, de én még a borotvált láb résszel nehezen barátkozom.
Megbeszéltük, hogy ősszel majd meglátogatom őket. =)