Álmatlanság

Délelőtt ébredtem, olyan 9 körül, dolgoztam a gépen. Gyümölcskosarakat csináltam.
Délután strand, este fogadóóra.
Épp Cseh Lacit néztem 200at úszott. Elsőként ért be. Örömmámor, lobogó magyar zászlók, ugrálok a pincérek nyakába, jön az egyik vendégem, ugrálok az ő nyakába is, és akkor..
akkor vége lett az örömnek.
Orvost, mentőt.
Most műtik a vendégemet.
Haza se tud menni busszal.
A bácsi, akiről a történet szól, most 66 éves. 24 évesen nősült, 25 évesen levágta a lábát egy munkagép. Bejárták Európát, nem izgatta, hogy ő ezt csak fél lábbal teszi.
Amikor betoltuk a Szűz Mária (Deva Maria) kórházba, felsóhajtott, és ennyit mondott: "Pedig milyen szép hely ez is.."
Az.
Gyönyörű.
Ez az ember eljött ide, fél lábon, hogy lássa Szozopolt.
És most a Deva Mariában fekszik.
Az orvosok mind azt hitték, hogy a nagypapám. Tényleg aggódtam érte.
2:15kor indulok Isztambulba, nem éri meg lefeküdni.
Majd alszok hazafele.. :)