Üdvözöllek kedves Olvasóm!
Dorka vagyok, és 2010 júniusától 2010 decemberéig Bulgáriában éltem.
Hát erről szólt ez a blog. Fogadd szeretettel.

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ (ha valaki levelet szeretne írni)
A címem:
Hézső Dorina
Oбщежите No.2 - (215)
Благоевград 2700
Иван Михаилов 62А
BULGARIA

Aki írta:

Saját fotó
Hódmezővásárhely, Csongrád-megye, Hungary
"Pedig hát valld be, az mégsem lehet, hogy az ember minden szeretetét egy kutyára pazarolja!" (Bulgakov)

Rendszeres olvastuk a blogot:

2010. október 13., szerda

Bábeli zűrzavar -a fejemben

Gott! God! Бог! Боже' Istenem!
Ma ez az ötödik nyelv amit használok.
Ugye, hogy ne legyen olyan egyszerű az életem, felvettem pár angol, meg pár németórát is...
Reggel felkeltem, smink, suli. (a smink nem átlagos reggeli tevékenység a részemről, ez a lengyel szobatársam hatása)
Bolgár órára mentem, harmadéves balkanisztikásokkal. Nagyon féltem a szintfelmérő előtt, mert tiszta sor, hogy esélyem sincs szintet felmutatni olyan szláv anyanyelvű hallgatókkal szemben, akik 3 éve tanulnak emelt óraszámban bolgárt. Szóval berezeltem, csomó mindent elszúrtam a tesztben, és .... kapaszkodjatok meg! Ugyanannyi pontunk lett, egy osztályban indulok velük, azt mondta a tanár, hogy teljesen egy nyelvi szinten vagyunk, azt hitte én is évek óta tanulok. Eljött velem ebédelni, jót beszélgettünk, és áttette az óraidőpontokat máskorra miattam. A másodéves balkanisztikás lengyelek, akik eddig arra törekedtek, hogy ne járhassak az órájukra.. nos ők meg sem jelentek. Ennyit erről.
A következő órám orosz volt. Bolgárul. Olyan fordítási feladatokkal, hogy oroszról bolgárra. A fülem kettéállt, komoly annyira akartam koncentrálni és mégis hibáztam, bár szerencsére nem többet mint a többiek.
Óra után német órára mentem, és a tanár azt mondta, hogy nagyon jól beszélek, lazán áttett a legjobb csoportjába, heti kétszer megyek majd szerintem. Angolt is veszek majd föl, de azt csak hétfőtől, mondjuk az tényleg csak hab a tortán, mert a szobatársaim más nyelvet se beszélnek, csak az anyanyelvüket, meg az angolt.
Mindenütt kedvesen fogadnak, viszont minden órán kabátban van mindenki, mert a bolgár válság miatt nincs a sulinak pénze fűteni. Elvileg decemberben már lesz fűtés, de szerintem nem.
Mindegy, sok meleg ruhát hoztam, de azért vicces lesz majd, mikor látszik majd a lehelet a teremben. Az orosz csoportom aranyos, mindenki bolgárul beszél velem, és ami meglepő, nem is lassítanak mikor hozzám szólnak. Valahol a fáradtság mögött érzem, hogy lesz ennek gyümölcse.
Ma este elvileg spanyol fiúkkal megyünk bulizni, addig alszom egyet.
Puszi Haza!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése