Gyógyulok

Ma reggel ég úgy éreztem magam, mint akin átment egy úthenger...
és aztán visszatolatott...
és újra átment..
és...
de aztán jobb lett. :)
Elmentem Bélával meg Szabrinával a Ropotamos kirándulásukra, Szozopolban egy nő a tenyeremből akart jósolni (Szabrina sajna elkergette mielőtt beleegyeztem volna), és szaladtam, szerveztem, nem úgy mint egy átlagos napon (jóval lassabban) de így is mindent megcsináltam. Csak szabadidőm nem sok maradt Sebaj.
Szeretem a munkám, szép az élet, ma nagyon sok kócsagot, kormoránt, szürke gémet és pár teknőst is láttam a folyón, meg persze sok madarat, amit nem tudok meghatározni. :)
Szóval minden okés, mindenki továbbra is az állapotom felől érdeklődik, ami szemmel láthatólag javul. :)

Egy falatnyi öröm

Ma egy picit összefogott a világ, és a lehető legjobb módszert választotta a gyógyulásom eléréséhez.
Rengeteg kedves telefonhívást, látogatást, sms-t, emailt kaptam, sikerült több közeli baráttal és anyukámmal is skypeolni.
Nagyon jól esett, köszönöm Nektek.
Cserébe meggyógyulok. Mondjuk most :)

Ropotamo-delta

Itt ömlik a Fekete-tengerbe.

A gyönyörű Ropotamo-folyó

Egy nap az ágyban

Tegnapelőtt éjjel volt egy-két kiruccanásom, csak olyan átlagos kimenős estének indult.
Kettő körül találkoztam a pultos sráccal, be akartunk ülni valahova, de mikor meglátott, azt mondta, hogy nincs apelláta: hazakísér.
Nem volt kedvem vitatkozni, ráadásul izomlázam volt a gyúrás miatt.
Másnap alig bírtam lábra állni. Fogadóóra után lefeküdtem aludni.
Délután keltem föl, fájt mindenem, hasmenésem volt, és szédültem. Hányni nem sikerült, és bár lázasnak éreztem magam, a lázmérő két óra múlva mikor az orvos kiért, 36,5-öt mutatott.
Diétázom, főtt krumpli, pirítós, citromos tea.
Kezdek picit jobban lenni, mindenki érdeklődik a hogylétem felől, és ez jól esik.
Mama, Anya, nyugodjatok meg, ez csak nyári vírus, 3 nap alatt vége van, gyógyszert sem kell szednem. :)
Pussz

Szökőkút az óvárosban

És mi.:)

Alkonyat a kikötőben

Boldog névnapot Márti!

Karaoke Naposparton a munkatársaimmal

Esték Szozopolban

Éjjel Szozopolban

Erő izom ...

...tejet iszom. Reggelire.
Utána felkerekedek, fel a negyedikre, átvedlek edzőcuccba, és sietek, mert találkozom Beával, aki vendégem a héten, és segít nekem helyesen edzeni a konditeremben. :)
Ma már barátságosabban fogadtak ott is, szerintem nemsoká velük is összebarátkozom. :)
Furcsa egy nép az edzőteremé, a legtöbb "batár állat" -ahogy Bea mondja- lábujjközes papucsban gyúr..
A kedvenc mondatom Beától:
- végighasalsz a padon, így, beakasztod a lábad, és emelgeted, a kapaszkodót nem éred el, mert azt batár állatokra méretezték.. jé, eléred. Akkor te is egy batár állat vagy. :D
Nos, eddig ennyi, sokat telefonáltam ma, és most megyek a Ropotamo folyóra hajózni.
Puszi Haza!

Az első tökéletlen (teg)nap

Eddig is voltak problémák, de mindig fölülkerekedtem rajtuk. Tegnap először besokalltam, és kibuktam, nem nagyon, sírásig nem fajult a helyzet, de dühös voltam, és ilyen sem volt eddig.
Panaszaim a következők:
- egy buszos kolléga képtelen velem együtt dolgozni, nem érdekli a vendég, és nagyon megharagudtam rá, mert megmondta, hogy nem hajlandó változtatni.
- egy pincérlány bunkó volt velem a vendégeim előtt (az amelyik az erdőből jött) és ezt kétszer is eljátszotta tegnap (ok, ha bunkó, de játsszuk le a meccset a konyhában, ahol nincs vendég) amúgy meg nem kell azt hinni, hogy az oroszok hozzám tartoznak, attól, hogy segítek neki fordítani, még nem vállalok értük felelősséget
- nem hívott vissza két napja egy hölgy, akitől fontos információt vártam, és ha újrahívtam, mindig azt mondta, hogy majd visszahív
- bunkó volt velem a búvároktató, mert bátorkodtam számlát kérni (jajj, pedig annyira kedves próbáltam lenni, hátha elvisz újra)
- és az egész tetejébe sírva fölhív egy kollégám, hogy menjek azonnal Napospartra, mert el akar búcsúzni...
(plusz méreg: tegnap vettem észre, hogy kb nincs olyan ruhám, ami ép lenne, durvábban összefogták egymást, mint anno Dániában, és ez nagyon nagy szó)
Nos, ettől már besokalltam.
Leültem Elenával a teraszra, és csak csendben néztük a vihart. Pont előttünk jelent meg a szivárvány.
Szóval megbékéltem. A ruháim foltosak, a bolgárok ilyenek (így is szeretem őket), Elena meg tündér.
Végül a shopping therapyhoz folyamodtunk, és 9 leváért megvettem egy gyönyörű rózsaszín bolerót. Annyira fújt a szél, hogy föl is vettem a piros fölsőmre (igen, nekem is villog az ízlésficam-jelzőm), és mosolyogni is sikerült. (főleg a kebapcsés szendvicsem után)
Persze a dühkitörésem alatt többször találkoztam vendégekkel, de ők észre sem vették, hogy bajom van, mert azonnal átváltottam napfényes-mosolygós üzemmódba.
Misa (a mixersrác) ezen kifejezetten jól szórakozott.
Amúgy muszáj lesz mostantól nevén nevezni a mxixereket minimum, mert tegnap éjfél után egy másikkal ültem be egy kocsmába (akarom mondani bárba, és nagyon jót elbeszélgettünk. Még haza is kísért hajnali 3kor. Ő az a fiú, akivel a napfelkeltét néztük anno.
Szóval a kispajtásaim (ahogy Nóri mondaná) helyrehozták az elszúrt napomat. :)
És ez nagyon jó.

Mit csináltam tegnap?

Tegnap felcsaptam telefonos ügyintézőnek, mindent telefonon bonyolítottam le, és közben elmentem két vendégemmel Pomorieba, megnéztünk egy trák sírhelyet, és egy kolostort.
A kolostorban épp egy kislányt kereszteltek, sajnos nagyon ellenére volt a kereszténységnek, olyan görcsös sírást hallatott, hogy a szívemet szaggatta vele.
A pópától félt igazából, őt pedig nehéz volt megkerülni, mert ő vezette a szertartást.
Utána Burgaszba mentünk, szétnéztünk a bevásárló utcán, ettünk taratort, sütit, és hazajöttünk délutánra. A lányok rossz időre számítottak, ezért szerettek volna kirándulni, de kánikula lett. :)
Kellemes délután volt, nagyon szeretek kirándulni.
A képen a kolostor egyik templomtornyát láthatjátok a papi gyümölcsösből fotózva. :)

BOLDOG NÉVNAPOT ANYA!

Csütörtök - Neszebár- hajó, Napospart-disco

Csütörtökön délelőtt 9kor indultunk a főtérről egy oroszokat szállító busszal Neszebárba. 2 utasom volt 19 évesek, egy lány egy fiú.
Az út hosszú volt, szakadt rólam a víz, de élveztem, mert mellettem egy orosz kisfiú ült, aki folyton bizonygatta a szüleinek, hogy milyen boldog és izgatott. (Aqua parkba mentek csúszdázni)
Az óvárosban ettem egy tortaszeletet a sütisemnél, ittam egy ásványvizet a fel nem szentelt templomnál (festői környezetben) és elmentem Nóri városnézésére, ami nagyon jól sikerült, be kellett ugranom kicsit, és bár féltem az improvizációtól, jól sült el.
A hajóút nagyon jó volt, és ott volt Aušra is, aki Nóri barátnője Litvániából.
Kikötés után kivittük az utasaimat Napospartra sétálni, mi pedig eltűntünk Nórival. Megnéztük a Victoria Palace-t, ami egy *****hotel, és olyan, mintha minimum Győzike rendezte volna be.
Aztán elmentünk Nórihoz, elkészültünk, szépek lettünk, és lementünk karaokezni a hotel bárjába. (eredetileg mondjuk palacsintát akartunk sütni, de sebaj).
Kb másfél óráig civódtam, hogy énekeljek, vagy se. Nóriék a nemre szavaztak, mert tudták, hogy lassú dalt szeretnék, és féltek, hogy elrontom a hangulatot.
Zita és Aušra is megérkeztek, mire kimentem énekelni, félúton megbántam, de már mindegy volt.
Belekezdtem (Nothing compares to you).
Az első három sor ének után van egy pár ütem szünet, és azt hallottam, hogy tapsolnak.
Végigénekeltem a dalt, a pincérek meghajoltak előttem, és a karaoke-animátor azt mondta, hogy szóhoz sem jut, tökéletes volt. Elég nagy sikerem volt, és nagyon jól esett. :)
Koktéloztunk Nórival, Bélával meg Bencével, és végül bepréseltük magunkat egy 4fős taxiba 7en (Béla, Bence, Nóri, Zita, Aušra, a recepciós lány, meg én), és elutaztunk a Condorba, ami egy koktélbár. Eddigre az utasaim is ideértek.
Ott is magyar társaság volt, ittam Pina Coladat, és csináltunk pár jópofa fotót. =) (majd remélem elküldi őket a Béla)
A Condorban találkoztam Zita kedves barátnőjével, aki bolgár, csak Magyarországon tanul, nagyon kedves és szimpatikus lány. Meghatározó élmény volt továbbá Kalmár Nóra lába, ami nem utolsó látvány, tényleg szép lábfeje van! :D Remélem majd küld képet róla, hogy feltehessem ide. =)
Discobusszal mentünk a Lazurig, már útközben táncoltunk (a jó idegenvezető példát mutat ugye.. ) és jó érzés volt a kijáraton bemenni ingyen, mikor mások sorban álltak, hogy fizethessenek.
A disco elég szép volt, én még csak filmekben láttam ilyet, csúszda, medence habbal az udvaron, két emeletnyi tánctér, és nagyon szép volt az egész. Az egyetlen furcsaság az volt, hogy egy lányra kb 3 fiú jutott, bár én úgy éreztem, hogy rám kb 15. Mindenki velem akart táncolni, ami nem baj, szeretek táncolni, de miért kell óramű pontossággal 60 másodperc tánc után megpróbálni megcsókolni?
Sajnos a buli alapján az a benyomásom támadt, hogy minden fiú ugyanolyan. Az első 2-3 órában táncoltam mindenféle fiúval. Izraelivel, franciával, macedónnal, meg a fene tudja, hogy a többi honnan jött. A lényeg, hogy a nevemet talán egy ha megkérdezte, de az összesnek tudtam a hotelét és a szobaszámát, mert mind haza akart vinni, és azt is tudtam, hogy kerek-e világon (vagy legalábbis kerek-e discoban) én vagyok a legeslegszebb lány, és kár, hogy nem csókolózok velük. Kár. Persze. Csak legalább a neved tudnám..
Végül Aušraval (akit hasonlóképp ostromoltak) arra jutottunk, hogy legjobb, ha mindkét kezünkkel másikba kapaszkodunk, és úgy táncolunk. Ez bevált, bár férfigyűrűben kellett táncolnunk, de legalább nem tapiztak. Csak kettő fiúnak nem akart leesni, hogy ez a kézfogás pont ellenük van, de őket is leráztuk. Még jó, hogy ott voltak a vendégeim, így a srác ránk is vigyázott. :)
Hajnalban kimentünk levegőzni az udvarra, fogtunk egy csapat olasz fiút, az egyik nagyon helyes volt, de egy szempillantás alatt totál belezúgott Aušraba, és le sem vette róla a szemét. Na velük elbeszélgettünk, viccesek voltak, Aušra neve helyett eleinte Ausztriát, majd Ausztráliát mondtak. Elmentünk velük pizzázni (hajnal 4kor hova máshova mentünk volna?), és beszélgetni. Egy óra után ők is a szobájukat kezdték ajánlgatni, na akkor Aušra begurult (én annyira nem idegeltem föl magam, mert egész este mindenki ugyanilyen volt), visszamentünk a discoba, amúgy is ott volt 5kor találkánk a turistáimmal.
Nóritól beszereztem a ruháim, táskám, és hazabuszoztunk Szozopolba.
6kor indultunk, 8ra ide is értünk.
Hát ezért nem írtam csütörtökön.
Hamarosan megjelennek a miért nem írtam pénteken, szombaton és vasárnap című bejegyzéseim is. :)

Hej ribizli...

Íme a várva várt binyóóó! Szerintem szép :)

Mastika vs görögdinnye

A masztika bolgár nemzeti ital. A ouzó elődje, és finom.
A görögdinnye is finom.
Tegnap 3 vendégemhez kellett orvost hívnom, ami rekord. A múlt héten 6 szobányi vendégem volt, és csak egy maradt végig egészséges.
Az orvosról jutott eszünkbe az ötlet.
Kicsit furcsán nézett, mikor megkértük, hogy adjon injekcióstűt, de a bevásárlás után hamar megértette.. :D
Íme az eredmény. :)

Búúúúúúúváróra

Megyek 2re búvárkodni!
Tegnap délután meg lovagolni voltam.
Éjjel meg még aludhattam is volna, de orvost kellett hívni egy vendégemhez, és ott fordítottam.
Sebaj, majd alszom máskor!
Annyira szalad az idő, hogy ki is ment a fejemből, hogy már szombat van. Csak hívott a Béla, és beugrott.
Na sebaj, csak úgy szalad a nyár.. :(

Képek helyett

Szorgosan osztogatom a névjegykártyáimat, e-mail címmel ellátva, de csak nem jönnek a várva várt képek, szóval feltöltök pár olyat, amit nem szántam publikusnak. :)
A szobám ablaka eső után; Béla én, és a kakaóbajusz, ami nem látszik; és én a szobámban, tengervíz göndörítette hajjal. :)

Hová lettem?

Tegnap 9kor indultunk Neszebárba.
Szabadprogrammal kezdtek a vendégeim (2fő, 19 évesek) és 12:30kor városnézéssel folytattuk a programot.
14:-18-ig az Ali Baba ajón múlattuk az időt, utána 22-ig szabadprogram volt Naposparton. (én ezalatt a kollégáimmal karaokéztam)
22-kor találkoztunk a Condor bárban, ahol olcsó a koktél. (mi taxival jutottunk odáig, 8an egy 5főssel:))
24 után picivel átvitt minket egy mikrobusz a Lazurba, ami egy hatalmas disco.
4ig ott voltunk, 4kor én és Nóri litván barátnője elmentünk pizzázni pár olasz fiúval, és 5kor találkoztam a vendégeimmel a disconál.
6kor indult a buszunk haza, 8ra hazaértünk, reggeliztem, fogadóóra volt, és délutánig aludtam kicsit.
Most sietek, írok majd még.
Puszi haza!
(Ma van a sajtfüggő "erdei" pincérlány szülinapja: Happy Cheeseday to you!)

1 óra 3 ájrán

Egész délután aludtam, és nem volt rossz.
Holnap kirándulást viszek Neszebár-Napospartra, csak holnapután jövök haza.
Ma elkezdtem diétázni, reggelire uborkát ettem szirenével, vacsira görögdinnyét naranccsal mandulával pisztáciával, és ájrannal.
Turnusváltás volt, beszélgettem a vaskereskedéses bácsival, és ennyi volt a napom. A többit átaludtam.
(Igen.. tegnap éjfélkor kellett orvost hívni egy vendégemhez, ezért voltam ilyen fáradt ma)
A képek az előző bejegyzésben Misa képei, ő a helyi mixerfiú, akivel barátok vagyunk, a lány, akivel "derülünk" Raya a pincérlány, akit imádok. :)
Jóéjt és puszi haza!
Ui: külön puszi mára a nagyszüleimnek, és Moncsinak!

A legszebb pillanatok

Csak írnék, és írnék

Minden olyan jó.
Csak írnék érzésekről, hogy mennyire tetszik minden, hogy milyen jó, mikor egy olyan mikrobusszal utazhatok, ami a hotel munkásait viszi vissza a városba, és kinyitjuk az ablakot, és arcon csap az eső szele, és nevetünk, mert lejárt a munkaidejük, és ez Bulgária, az a Bulgária, amit sosem lát meg az, aki nyaral.
Leírnám, hogy elrepült a fejem fölött tíz centivel egy sirály, csak önmaga szórakoztatására, vagy hogy tegnap este láttam egy cigány családot, a gyerekek ültek a szekéren, ami előtt egy gebe legelt, a szülők kukáztak, mert már elég hűvös volt hozzá, és egy pár 20 levát adott a kisfiúnak. Akkor tényleg láttam valódi örömöt arcokon.
Napfelkelte csalga zenére, naplemente fűben ülve ájránnal.
Nem is olyan rossz néha egyedül lenni. Olyan érzésem van, mintha eddig menekültem volna a magánytól, pedig azt veszem észre, hogy nem vagyok rossz társasága magamnak.
Írnék egy taxisofőrről, akinek az alkarjára nem a szerelme neve van rátetoválva, hanem az, hogy Sozopol, mert így szereti a szülővárosát. (szóljon aki látott hasonlót.. Ózd, Kenese stb..)
Forró esték, amikor a helyiek műanyag székeken kiülnek a házuk kertjébe, és egy Gabi nevű cica, aki nagyon kedves.
Meg ugye van a hotel kutyája, aki reggelente rázza a rongyát, ami a házához tartozik, és a városképi jelentőségű sziámi macska, aki kacsózza a turistáimat. =)
Na ezekről nem szoktam írni, idő híján.
Tücskök hegedülnek az ablakom alatt, ide hallatszik a csalga, nemsoká fellövik a tűzijátékokat, mert ugye egyszer élünk, egyszer nyaralunk, és minden mégis olyan csendes..

Életképek 1.

Ma reggel a "pincér az erdőből" sajátságos módon üdvözölt.
Csak beszélgettem a mixerrel, mikor éreztem, hogy valaki jó alaposan megcsapja a fenekemet.
Első gondolat:
- többet kéne biciklizni.
- második: kivel is vagyok én ilyen viszonyban?
Akkor jöttem rá, hogy már ennyire elmélyült a viszonyunk.
Amúgy semmi extra nem történt velem, meleg van, konditermeket látogattam, és keresem a megfelelőt, hogy formába hozhassam magam. :)

Definiálták az általam csak orosz-bolgárként emlegetett nyelvet

Tegnap zselezáriában (az ilyen vasbolt szerű, épp 13as kulcsot vettem a bringámhoz) megdicsérek az alábbi módon.
- Jól beszélsz szlávul, főleg a magyarokhoz képest.
Hát igen.. ez egy pontos meghatározása annak a nyelvnek amin már egész jól megértetem magam. Ott sem kellett mutogatnom, mondtam mi baja a bicajnak, megszerelték, és vettem kulcsot is, mert magam is megteszem majd ugyanezt alkalomadtán.. :)

Nyelvlecke újratöltve

Van itt egy pincérlány, a többiek csak azt szokták mondani, hogy egyenesen az erdőből jött, ... ... ... hát hogy is mondjam ... kicsittt ... ... FURA.
De jószándékú.
Csak amit lehet, azt elszúr.
Viszont ő az egyetlen, aki tud tálcán poharakat vinni, és ebben nagyon jó.
Nyelveket nem beszél, volt is már félreértés belőle, mikor az oroszoknak felajánlotta a macskalevest, de azért bírom. Ő meg bírja a sajtot, ami szintén központi kérdés a konyhában.
Mindegy is, ő elhatározta egy hónapja, hogy megtanít bolgárul. (ha már ő nem beszél oroszul..). Szorgosan hozzá is fogott a szlenggel kezdte. Minden nap megkérdi, hogy:
- Micsinááááááááász?
Kb így lehet lefordítani, stilisztikailag helyesen a kérdést.
Minden nap azt mondom neki, hogy semmit, jól vagyok.
Azt hittem, ezzel a nyár végéig kimerítettük a témáinkat, de csalódnom kellett, tud újat mutatni.
Ma megtanított (kb úgy mint egy papagájt) a következő válaszlehetőségre:
- Öszööööm.
Hát. Ez még egyszer hasznomra válhat. :)

Elbolgárosodás

A tegnapi másfél-kétórás aperitif és a mai vacsi után (amit az úszómesterrel ettem meg) megfogalmazódott bennem valami.
A legtutibb módja a bolgár állampolgársági vizsgának az lenne, ha leültetnének valakit egy asztalhoz, és néznék, hogy mennyi ideig eszik.
Ha több mint egy óra, akkor az bolgár. Ha háromnegyed óra, akkor fejlődőképes.. :)
Én gyorsan asszimilálódom -tehát lassan eszem. :)
Mondjuk nem akarok bolgár lenni.
(Jut eszembe tegnap már a hoteligazgató is bedobta a témát, hogy ide kell házasodnom. Próbáltam a lehető legriadtabb képet vágni:))

Minden nap a napok napja?

Egyszerűen csodás ez a nyár.
Lássuk a mai napom.
Vagy inkább kezdjük a tegnapival.
Mentem Dunibe, meg Primorsokba. Nagyon szép akartam lenni, ami nem a fogadóóra miatt volt, hanem a gyönyörűséges recepciós fiú okán.
Lábszőrtelenítés, ékszerek, miniszoknya, leengedtem a hajam (nagy szó, mert kb 40 fok volt) és elindultam. Naná, hogy másik recepciós dolgozott. (meg Murphy is dolgozott.. =))
Sebaj, ma is megyek.
Szóval 5:40kor keltem, 7re a főútnál voltam (gyalog!), és a buszon filmet néztünk a sofőrrel. Ferdeszemű lányok szablyákkal szurkálták egymást hasba. hangulatos volt, reggelente másra sem vágyom.
Aztán belibbentem a hotelbe, ééés a recepciósok ugyanazok voltak mint előző nap. Francba! Nem baj, volt velük dolgom, odasétáltam, köszöntem, mondtam, hogy már megint ti? És rájöttem (az arckifejezésükből, meg aztán a névtáblájukból) hogy ezek nem azok a recepciósok. Totál másikok, csak hasonlóak (alacsony fekete hajú fiú, összekötött hajú lány, egyenruha..) Szóval jó elpirultam.
Aztán lesétáltam a Bellevillebe, az a másik hotel, és kértem pár vouchert a recepción.
Visszafele azon agyaltam, hogy talán soha többet nem látom a recepciós fiút (nem jár sok magyar ilyen drága helyekre) mikor egy nagy csapat ember szállt le előttem a buszról. Lassabban sétálta mint én, és elkezdtem az utolsó 4es csoportot megelőzni, mikor a fiú aki mellett eljöttem megmozdította a karját, és megláttam, hogy egy vállfát tart, amin a recepciós egyenruha van. Ott mentem el mellette, símán leállhattam volna beszélgetni, mert az a kollégája volt mellette, aki nagyon kedves szokott lenni, de a lábaim gyorsabbak voltak, és megelőztem. Aztán láttam még a recepción, de semmi okom nem volt már odamenni, okot meg nem kreáltam csak azért, hogy föltűnjek neki. Elvégre nőből lennék. (ha dolgom van ezzel a fiúval, akkor úgyis úgy fog alakulni.. itt megtanultam, hogy az eseményeket hagyni kell, hogy megtörténjenek maguktól)
Szóval kivittem az utasaim a reptérre, hazahoztam az utasaim a reptérről, intéztem nekik szobákat, úgy, hogy mindenki mosolyogjon, telefonáltam Primorskoba, és sikerült beszélnem Krisztivel, akiről 2 hete alig tudok valamit. (Hurrá!)
Amúgy pincéresdit játszottam, mert a magyarokat én zolgáltam ki ma, a hoteligazgató pont látott sört és üdítőt szervírozni, még a számlát is tőlem kapták, nagyon vicces volt.
Délután elnyomott az álom, a recepciós barátnőmet Kalinát megkértem, hogy hívjon föl, hogy menjek le vacsizni.
A vendégek elégedettek.
A szakács megint mást adott, mint kértem, nagyon kedves akar lenni. Szóval végülis gombát vacsiztam csirkével, mert a csirkemájat nem ajánlotta. Hozott dinnyét is, engem a szakács kiszolgál, asztalig hozza az ételt, mondjuk én meg két napja könyörgök neki, hogy ne mondjon föl, szóval lehet ezért.
Aztán lógtam a recepción, most meg itt vagyok.
Estére bemegyek Elenával a városba "lógni", imádom az esti Szozopolt.
Kéne aludni, de olyan szép ez a nyár, sajnálom az időt a pihenésre. Einstein sem aludt sokat.. mondjuk a hajam már közelít.. :D:D:D
Nemsoká küldenek az utasaim majd képeket, akkor fogok föltenni párat ide is.. :)
Puszi haza!

Húha

Asszem a mai napom egyértelmű csúcspontját jelentette az, amikor 2:30kor lementem jóéjszakát kívánni a barátnőmnek a bárba, hogy majd korán lefekszem.
Aztán egyszer csak már a karbantartó bácsival ültem és rakiáztam sopszkával, mikor odajött a hoteligazgató, hogy bolgár óra? És leült, és beszélgettünk oroszbolgárul. :)
Jóóóó volt, csak oltári fáradt vagyok.

Hehe

Ezt Bence, egy múltheti utasom küldte.. :)
Nagyon kedves.

Szösszenet

Akinek köszönhetjük: Patócs Jutka. :) Köszönjük hát. Puszi!

http://malackaraj.blog.hu/2010/07/16/nyaralok_esznek_majd_anna_ad_valami_fasza_cimet_izzadok_mint_a_lo_faszom

Ropotamo, sztornó negyedszer

WÁÁÁ
Reggel komoly fizikai fájdalmat jelentett az, hogy fölkeljek, és reggeliznem is furcsán sikerült.
Van itt egy kisfiú aki nagyon édes, de kicsit sok, rájöttem, hogy ha 10év alatti gyereknek megengedem, hogy tegezzem, azt számukra azt jelenti, hogy az összes szabad percem velük szándékozom eltölteni.
Szóval reggeliztem, de olyan álmos voltam, hogy azt sem tudtam mit akarok. Így mindenből szedtem egy kicsit:
- sajt
- sziréne
- felvágott
- rántotta
- bundáskenyér
- epres buktácska
- csokis buktácska
- teasüti
- uborka
Mikor megtelt a tányérom, alvajáró módjára (csak 2 órát aludtam) megindultam az asztal felé, és ekkor jött oda hozzám a fiúcska, jobb híván az alábbi kérdéssel:
- Mit eszel? - és jó alaposan megszemlélte a mixemet. Hozzátenném, hogy e színes kavalkád kiegészítőjéül még ott mosolygott a kezemben egy söröskorsó tele hideg ásványvízzel, amit a csapos fiú nyomott a kezembe, amint meglátott.
A kérdésen (mit eszel?) csakugyan elgondolkodtam, ránéztem a tányérra, és jobb híján kérdéssel válaszoltam:
- Reggelit?
Nos erre a kissrác is lefagyott, néztünk meredten egymásra (nálam már bekapcsolt a képernyővédő), majd annyit mondott, hogy:
-Jólvan szia. (és szélsebesen elhúzott.. azt hittem megbántottam, de már azóta integetett, szóval biztos nem)
És ekkor fölhívott Béla, ismét lekéstem a Ropotamos buszt, majd talán jövőhéten eljutok a folyóhoz kirándulni.. :)
Hát ennyit a reggelemről.

Illetve még annyit, hogy az ábrázatomra a csapos Nescafé 3az 1bent ajánlott, és hozzátette, hogy tegnap bulizott, ő is keveset aludt, és ő is ezt issza, whiskyvel.
Hát.. nekem jobb volt az a kis ásványvíz.. :)

Napok napja vége

Elmentem kollégákkal a fehér bárba, megpróbáltam lebeszélni az egyikőjüket arról, hogy felmondjon. (talán összejön..)
Amúgy meg tök jó három fiúval egyedüli lányként menni valahova, mert akkor tuti figyelnek rám.. :)
Megjelent a fiú az étteremből, akivel étlapot fordítunk, megcsináltuk, aztán megvártuk a napfelkeltét, most értem haza. :)
Szép volt, meg jó is.
:)

Napok napja

Imádlak Bulgária!
Ma szuper napom volt.
Délelőtt egy hosszú telefonos elszámolásom volt, utána egy kollégámmal (Johanna) találkoztam a Szélmalomban, ami a város legnívósabb étterme. Ettem kicsit a krumplijából, és beszéltünk egy keveset.
Visszafele gondoltam beülök a kedvenc helyemre, a Zsoanba, és integettek a vendégeim, akinek ajánlottam, hogy menjek oda, pont akkor értek oda. Meghívtak egy ebédre, kebapcsét ettem (az grillezett darálthús) zöldségkörettel.
Délután aludtam, estére elhívott egy barátnőm (Elena) egy magyar csapattal beülni valahova. A Szélmalomba mentünk, taratort ettem, meg baklavicskát fagyival, ájrannal, és megint meghívtak.
A sztori csúcspontja, hogy az egyik hotelem tulajának barátja bizsukkal kereskedik, és kaptam ma tőle két szép nyakláncot. Nagyon örülök nekik, igazán kedves tőle.
Most a Zsoan pultosával megyünk majd egy rock-kocsmába, mert van még egy kis dolgunk, holnapra kész kell lennie az étlapnak, utána a Hérás kollégáimmal megyünk a Fehér bárba, ami a disco mellett van.. szóval bőven nincs vége az estémnek, pedig már elmúlt 1 óra.
holnap délelőtt Ropotamo, hajókázunk a Bélával, aztán Szozopol, ebéd a Zsoanban, és megyek Dunibe. Bárcsak dolgozna a recepciósfiú akkor... tényleg csak nézni akarom kicsit.. :)
Készült közös fotóm Elenával, majd ha elküldték a vendégeim, fölteszem. :)
Jóéjt
És puszi Mamának meg Tatának, akik ma egész nap Szentesen voltak a strandon Anyuval és Kálmánnal. (nekik is pussz)

Nórinak

Ezúton kérek elnézést Kalmár Nórától, akinek nem szóltam arról, hogy megvan a Binyóóóóóóóóóóóóm! :)
Bocsi, kiment a fejemből.. =)

Duni

Ezt pedig ajánlom megnézni.
Tényleg gyönyörű hotel, ide megyek holnap is. (sajnos a helyes recepciós fiúról nincs kép, pedig tuti hogy többen mennének, ha tudnának róla..)

http://www.duni.bg/gallery.html

Neszebár + hajó

Húú, tegnap életemben először megtapsoltak a buszon.
Amúgy kb minden zökkenőmentesen ment, nem nagyon tudok mit írni.
8:20ra feltekertem a főúthoz (kb 1 km, de hegyen föl..)
8:45kor fölvett a buszsofőr biciklistől
9:20ra Kitenben voltunk, 8 kirándulóért
9:35re értünk Dunibe, 19 kirándulóért
9:45 Szozopol, 3 fő.
E összesen 30!
Burgaszig a gasztromnómiáról beszéltem, és megemlítettem a burgadidaszt is, ami a helyiek poénja, mert a háromcsíkos márka felettébb népszerű a burgasziak körében. :)
Burgasztól Neszebárig a város történetéről beszéltem, idegenvezettem miután megérkeztünk, közben eljuttattam Nórihoz a telóját, amit jól elhagyott előzőnap a buszon. Szabadidőmben sütitem, elszámoltam, és az utasok csomagjait szállítmányoztuk el a kikötőbe.
A hajón fürödtem, a fényképzőm sajnos nem működik, teljesen rossz, már rengeteg gyönyörű fotót kihagytam miatta, viszont az utasaim megígérték, hogy majd e-mailban küldenek párat rólam. (mondjuk én a tájképek és a naplementék miatt sajnálkozom inkább, azok megismételhetetlenek).
Hazafele is okés volt minden, Duninél leszálltam, a busz addig hazavitte a Kitenieket, aztán visszafele felvett, vitt 8 km-t a leágazásig, és hazagurultam (hegyről le..:))
Este éjfélig a recepciós barátnőmet szórakoztattam, asszem félig-meddig (vagy teljesen) bediliztünk, és jó volt.
Ma nehezemre esett fölkelni, később jöttem rá, hogy egy órával hamarabbra volt beállítva az ébresztőm, mint akartam. :)
Ma amúgy takarítást, mosást, és rendrakást terveztem, délutánra napozást, és bicajozást.
Hátha összejön. :)
Kaptam egy szép hosszú levelet Polyák Ádámtól! Puszi, majd válaszolok, de most vár a munka!
Meg jó kirándulást a kolisoknak, mert ha jól tudom most mennek a Balcsira!

...

Holnap egész nap csoportom lesz, 30fő, Neszebár, meg hajó, szóval nem fogok jelentkezni.
Puszi haza

Jájj oda a diéta!

Ha van ami jobb minden ehetőnél (még a Tari Kati sajttortájánál is, pedig az nagy szó) akkor az a bányicska. Ma is vettem egyet, szégyellem magam, de nem bírtam ki. Bozával, ájránnal... hmm
Lehet ráállok majd arra, hogy még több zöldséget eszem, még többet mozgok, vagy valami, de erről leszokni nagyon nehéz lenne.. :)

Napfény, homok, sósvíz.. na ez eddig mind kimaradt

Nálam aludt a barátnőm, Raya, és úgy gondoltuk, hogy reggel 7re lemegyünk a plázsra, és majd jól lebarnulunk.
Szóval 9kor keltünk, és jól megreggeliztünk, eper ízű ásványvíz és társai, aztán addig kerestük a megfelelő helyet a strandon, hogy sikerült a nudisták közé feküdnünk. Mindegy, legalább tömeg nem volt. Úsztunk, merültünk, pisztáciát ettünk, sikítottunk, ha medúzát láttunk, monokiniztünk, nevetgéltünk, és alig barnultunk. :) De azért jó volt.
Hát kb ennyi, ma turnusváltás, holnap hajókirándulás, délután folytatom az étlapfordítást, amit tegnap elkezdtem.
Boldog szülinapot kívánok Kálmánnak! A tortától lemaradtam, de sokat gondoltam rá.
Puszi

Disco-küldetés teljesítve

Tegnap este szabadtéri moziban voltam, a Perzsia hercegét néztük egy barátnőmmel, bányicskát ettem, buzát ittam (búzából készült sűrű édes ital), azt mondják teljesen beilleszkedtem. Ezt itt úgy mondják, hogy наш човек. Vagyis, közülünk való.
A film elment, vicces volt, sosem voltam olyan moziban, ahol lepedőre vetítenek, és fapadokon ülünk, de tetszett. Jó a hangulata.
Utána elmentem a bárosokkal a discoba, iszogattunk a pultnál, és jó volt beszélgetni.
A jobb oldalamon ült a mixer a mi bárunkból, engedett az itallapról választani, hanem rendelt nekem valamit, koktélt, de saját kreálmányt. Utána a helyi mixert is megihlettem, ő is kitalált valamit, aztán azzal nyösztettek, hogy melyik volt a jobb, mert ők mindketten azt gondolják, hogy az vagyok é koktélban, amit itattak velem. Őszintén szólva mindkettő nagyon tetszett, de egyik sem volt életem legjobbja, szóval mindkettőnek azt mondtam, hogy az övé ízlett jobban. :)
Az egyik srác már ismert régebb óta, ő ananászos-narancsos ízvilágot kevert nekem, a másik kókuszos-diósat. Végül is, jól jártam, szerettem, hogy vetélkedtek. :)
A disco amúgy turista-hely, nyári slágerekkel, egész jó, csak minden nap ugyanaz megy..
Készültek fotók is, majd teszek föl belőlük. :)

Egy rendőrBÁ az álmom

A sétálóutcán biciklizve két rendőrt pillantottam meg. (szerencsére pont az ellenkező irányba néztek, de azért melegem lett, gyorsan lepattantam, és toltam tovább a bringát)
Aztán csak eszembe villant, hogy ez így nem okés, szóval a biciklimet tolva követtem a rendőröket, és lecsaptam rájuk a cukrászdánál. Megszólítottam a hátsót, hogy beszél-e oroszul. Bolgárul válaszolt egy kérdéssel, hogy orosz vagyok-e. Mondtam, hogy nem, de azt szeretném tudni, hogy lehet-e itt biciklizni a sétálóutcán. Hogyne lehetne! És mosolygott. Erre a munkatársak annyit mondtak, hogy ez itt Bulgária, itt mindent lehet. :)
És ami fura: a rendőr iszonyat helyes volt. :D
És akkor leesett, hogy ez nagyon nagyon idegen érzés. Mert a rendőr eddig bácsi volt. Most meg korombeli, vagy alig idősebb nálam!
Hát öregszem. Vicces.. :)

Mission impossible (or possible?)

A mai napon egy különös feladatot bízott rám a főnököm: Menj el discoba!
Hmm.. ezt nem terápiának szánta, hanem felderítésnek, ugyanis vendégei vannak akik discoba akarnak menni, és jó helyet kell ajánlani. A vendége vagyok a belépőre, és egy italra. Pech, hogy semmi kedvem sincs discoba menni, de majd kerítek valakit akinek van, és akkor majd nekem is lesz.
Amúgy napközben semmi extra nem történt, leszámítva, hogy valóra vált az álmom. (megvan a bicaj)
- reggeliztem
- ügyeltem Duniben
- visszajöttem, nem sikerült elintézni egy dolgot, aminek nagyon örültem volna.. :(
- napoztam (5 percig) aztán csörgött a telefonom, és onnantól kezdve estig mindig volt dolgom
- a takarítólányok leszidtak, hogy olyan fehér vagyok mint a ruhám (minden csak viszonyítás kérdése, lehet, hogy ideje elmenni mosodába..)
- skypeoltam egy rövidet Anyuval
- étlapokat fordítok
- bicikliztem
- ettem palacsintát (ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város)
- voltam az irodán, ahol kifejtették, hogy mióta elköltöztem a Morska Zvezdából hiányolnak, és ajánlottak további discokat.
Hát, kb ennyi. Vacsira ettem uborkát, almát, dinnyét, narancsot és krumplikrokettet.

Banicka ss sirene

Bányicskát ettem szirénével este a tengerparton.
Minden rendben, sokat dolgoztam, holnapra leszállítja a hoteligazgató a biciklit Burgaszból, amit a barátnőmmel (a cuki pincérlánnyal aki nálam aludt) választottunk.
Utána bementünk egy fehérnemű boltba, háromszor annyi idő volt neki vásárolni, mint nekem bicajt venni.. :)
A buszon aludtam, most is fáradt vagyok.
Mikor hazajöttem, nem is voltam éhes, csak beszaladtam az étterembe, és máris szedte nekem a kukta a currys csirkét.
Nincs ám nekem svédasztal, minden nap megmondja mit egyek, mert az a legjobb. Volt, hogy nem adta amit kértem, mert azt mondta, hogy az nem elég jó.
Javul a nyelvtudásom, ma az úszómesterrel kajáltam, és beszélgettünk, meg a takarítónénivel és a pultos lánnyal, meg egy pincérrel is sikerült beszélni.
Alig várom a bicajt. Hihetetlenül örülök neki.
Hát ennyi kb, minden ok még mindig.
Puszi Anyuékak, akik most Patócs Jutkáéknál vannak, és boldog névnapot tegnapra Nórinak!

Love is in the air.. (everywhere I look around)

No, tegnap őrületesen sokat mentem, reggel elköszöntem a repülőseimtől (itt hagyták a reggelicsomagokat..:(), utána bevágtam magam egy taxiba, és elmentem Dunibe.
Duniről teszek fel képeket a bejegyzésem végén, tényleg hihetetlen hely. (az egész hotel nem fért rá a épekre, szóval a komplexumhoz még kb 4 hasonló hozzátartozik.. baba)
Duniből Kittenbe mentem, ott (csak) egy négycsillagos hotelem van, aztán vissza Dunibe.
A fő-főnököm fuvarozott, egész nap figyelt munka közben, mint ahogy holnap és ma is fog. (meg holnapután)
Mikor együtt ebédeltünk megjegyezte, hogy jó hogy fiatal vagyok, mert még sok nyarat itt dolgozhatnék.. :P mondta azt is, hogy meg van elégedve.
Hazatérve megjött a buszos és a repülős társaságom is, van munkám bőven.
Este volt egy kicsi írnivalóm, a gépemet bekapcsolni sem volt erőm.
Megnéztem az e-mailjeimet, tegnap megkaptam életem egyik legkedvesebb üzenetét egy utasomtól, ami azért adott egy kis erőt, legalább annyit, hogy a meccs alatt ne aludjak el. Az asztalnál ahol ültem az új pincérlányok ültek körülöttem (az ikrek), az egyik a mixerrel, a másik egy pincérrel jött össze. Édesek meg minden, de az se tudtam hova nézzek. Végülis a meccset akartam nézni..
Szomorú voltam a spanyol gól után, mert ez igazából (szerintem) a szerencsén múlott, és nagyon szépen játszott Hollandia is (aki mellesleg a szívem csücske).
Szóval este megint fáradt leszek, de azért igyekszem összehozni valami jelentést magamról. (napközben legtöbbször Duniben leszek és ott fizetős a net..
Puszi Mamának és Tatának!

Kerge rókalábak

Jájj Buksi mire adtam a fejemet!
Holnap olyan turnusváltásom lesz, hogy beleremeg a föld is.
Három különböző városba különböző szállodákba jönnek utasaim.
De legalább a bicaj meglesz, bár hiszem, ha tekerem. :)
Majd írok többet, ha nem leszek ilyen fáradt.
Jóéjt Haza!

Folklorizálódtam ISMÉT, címszavakban

Kriszti végre írt!!!
A többi hírem emellett elenyésző.
Idegenvezetés Neszebárban, mikrofonban infók a buszon, SÜTI, mert most péntek van, Béla és Bence, mert folyton félretárcsázok.
Életünk legdrágább kakaója, még jó, hogy itallapról választottuk, pózolj kakaóbajusszal.
Buszút, gasztronómiai kiselőadás, EST (zene, tánc, animálás), Nóri, Johi, akik fáznak, Dorka aki úgy néz ki mint aki ivott, pedig csak táncolt.
Buszút haza, kör közepén állok, és pocsolyába léptem, és társaik telitorokból, mert úgy a jó.
(but thanks for lovein' me 'cause you're doing it perfectly)

Háh.. :S

Bementem az óvárosig, addigra senkinek sem volt kedve semmihez, szóval hazajöttem, beültem a portára, és a recepciós lánykával röhögcséltünk hajnal kettőig.
Nem táncoltam, és még az eső is zuhog...
Ma ráadásul mehetek Neszebárba is, ami jó, ha nem esik..

Háhá

A főnöknek szülinapja van, és én kaptam meg az utolsó bon-bont. Ez már ok arra, hogy elmenjek estére Elenával a városba. Kit érdekel az eső, ha van bon-bon? :D Amúgy meg a Szépség és a Szörny zenéjét hallgatom, és egyedül romantikázok.

Eső

Esik, esik, hát kinek van jó kedve ilyenkor?
Aludtam napközben, elintéztem azokat amikre sosincs időm (rózsaszín körömlakk, bőrradír, szemöldökszedés és társaik) és még mindig van időm.
Ha így haladunk rózsaszín párducot fogok nézni. Vagy elmegyek discoba a kollégákkal, de most még a ... is ízetlen. (bár a vacsi jó volt)
Amúgy ma bemutatkozott egy Alex nevű fiú. Itt dolgozhat valahol, csak észrevett, hogy nem vagyok turista.. Egész helyes, de nem kell. Úgy döntöttem nem randizom, és kész.

Kerülnek még elő képek..:)

Süti, truffe és egyéb nyalánkságok

Tegnap megettem egy egész grillázsszeletet egyedül, pedig megfogadtam, hogy csak Nórival sütizek, heti egyszer péntekenként.

Nyomós okom volt rá.

És ez az ok még mindig nyomós.

Úgyhogy épp truffet eszem kanállal és dinnyével, ami csak részben az én hibám, mert a vendégeim vették nekem. (a truffét, a dinnye saját szerzemény)

Az ok (mindennek az oka) persze hímnemű. A mixerfiú, akivel néha sétáltunk, és aki szépeket mond, és megnevettet, és kedves, és tetszik. Nos, ez még nem ok a csokira. Főleg nem a sütire.
De a tény, hogy valószínűleg sikeresen ráhajtott egy pincérlány.... az felér egy cukrászdával.
Mert persze én bonyolult vagyok. Mert én nem ugrom az ölébe, szeretem, ha megdolgozik értem valaki. De hogy bánatában egy 17!!éves lánnyal... (bár az információim nem 100%osak)
Asszem mégis elmegyek fiatalító agyagért, bár az elmúlt két napban három helyről is megkaptam, hogy 16nak nézek ki.
És ma kevert nekem koktélt a másik mixer, és ittam tokajit a vendégeimmel, és otthagytam csapot-papot-pincért-mixert amint lehetett, felvettem a csini ruhám, rá a munkapólóm, smink, magassarkú, és kimentem a transzferemért. 4 utas, aranyosak.
Fütyülnek utánam az utcán, jobban nézek ki mint valaha, minden rendben van, csak lecseréltek egy fiatalabb modellre.. :D Na ezt nehéz feldolgozni. :)

(és a hab a tortán -avagy a szirene a bányicskán- az az, hogy ma az irodán megkérdezték Mariáék, hogy együtt járok-e vele, és megmondták, hogy bolgár férjem lesz majd. Ó jeee. Üdvözlök mindenkit a magánéletemben. )

Az új szobám

Tegnap-ma

Végre hazaértem. :)
Tegnap 11kor jött értem a főnököm, és egy kolléganőnk, aki oroszokkal dolgozik, elmentünk délre Kitenbe szállodákat nézni, nagyon örültem, hogy elvitt és jól éreztem magam. Gyönyörűek a szállodák arra, érintetlen homokos part, csodaszép volt.
Aztán nekiindultunk agyagot keresni, mert állítólag van arra egy sziklában fehér agyag, ami fiatalítja a bőrt. (remélem mindenki érzi a helyzet súlyát, hiszen már betöltöttem a 20at ;))
Sokat sétáltunk úttalan utakon, délben forróságban, magassarkúban, csini ruhában, közben azon nevetgéltem, hogy mennyi mindent megtesznek a nők a szépségért. Vicces szerintem az egész. Gazban gázoltunk a semmi közepén, aztán feladtuk, majd visszamennek később, mikor nem lesz meleg.
Pomoriebe mentünk utána, Eszternek dolga akadt, addig amíg vártam rá, megnéztem a várost, bájos. Ittam ájránt (az itteni ital, híg joghurt gyakorlatilag, és nagyon finom. Szétnéztem cipőboltokban, felpróbáltam egy ilyen papucs-csizmát (most nagyon divatos), de szörnyű meleg, meg amúgy se nagyon tetszik.
Itt a cipőboltban ki van téve a téli cipő is, nagyon fura..
Neszebárban szépen megterveztem a túrámat (azért mentem), aztán lefeküdtem az óvárosi strandon napozni. A strand kavicso, vagyis inkább sóderes kagylótörmelékekkel, nagyon tetszett, és az idő is jó volt. Persze, hogy eltört a bikinifelsőm csatja, persze, hogy a legjobb pillanatban, mikor mindenki látta, de sebaj, Nóri hozott tűt, cérnát, és megvarrtam. Utána sétáltunk kicsit, és beültünk egy helyre, ahol tejes salit ettem (uborka, dió, joghurt), meg sültkrumplit szirenével (az olyasmi mint a fetasajt).
Bebuszoztam Napospartra Johannáékhoz, találkoztam pár másik munkatársammal, és elmentünk egy kicsit estére, a képeken látszik, hogy jó volt.
Napospart hihetetlen. Én úgy éreztem magam, mint egy vidéki kislány (amúgy az is vagyok) Éjszaka nagyon durva. Bárok bárokkal. Meccset néztek a legtöbb helyen, látni kellett volna azokat a Hollandokat, vagy 8 bárban egyszerre ugrottak föl, dudáltak, ugráltak, ölelgették egymást (ez volt az első gólnál). Bevallom én is Hollandiának szurkolok.. :)
Körhinták, élő-szobrok, tömeg, tömeg, tömeg (mondtam már hogy TÖMEG?), és ropi-zizi, és olyan dolgok, amikről azt sem tudom mik.
DE. A legesleges legdurvább, az az alábbi volt: talicskán óriási hangszórók, tolja a srác, előtte lány hatalmas zászlóval, és utánuk kegyetlen sok ember. Egy disco dolgozói voltak, épp "vadászaton". És mint a birkák (azok a vidámabb fajta birkák) ömlöttek utánuk az emberek. Tudom, hogy naívan hangzik, de: Honnan ez a tömeg? Hihetetlen.
Hát mi azért diszkrétebbek voltunk, megismerkedtem egy másik iroda idegenvezetőjével is, teljesen más mentalitás..
Reggel Johanna segített egy fiúnak autót bérelni, addig én mezítláb sétikáltam a fűben, jó napom van.
Nagyjából ennyi, nemrég értem haza, é fáradt vagyok.
Mennek haza utasaim, jönnek utasaim.. ahogy szokták.

Este Naposparton

Rászállt egy lepke a térképemre :)

A lábam

Amúgy már gyógyul..

Végre engem is lefotóztak :)