Ropotamo, sztornó negyedszer

WÁÁÁ
Reggel komoly fizikai fájdalmat jelentett az, hogy fölkeljek, és reggeliznem is furcsán sikerült.
Van itt egy kisfiú aki nagyon édes, de kicsit sok, rájöttem, hogy ha 10év alatti gyereknek megengedem, hogy tegezzem, azt számukra azt jelenti, hogy az összes szabad percem velük szándékozom eltölteni.
Szóval reggeliztem, de olyan álmos voltam, hogy azt sem tudtam mit akarok. Így mindenből szedtem egy kicsit:
- sajt
- sziréne
- felvágott
- rántotta
- bundáskenyér
- epres buktácska
- csokis buktácska
- teasüti
- uborka
Mikor megtelt a tányérom, alvajáró módjára (csak 2 órát aludtam) megindultam az asztal felé, és ekkor jött oda hozzám a fiúcska, jobb híván az alábbi kérdéssel:
- Mit eszel? - és jó alaposan megszemlélte a mixemet. Hozzátenném, hogy e színes kavalkád kiegészítőjéül még ott mosolygott a kezemben egy söröskorsó tele hideg ásványvízzel, amit a csapos fiú nyomott a kezembe, amint meglátott.
A kérdésen (mit eszel?) csakugyan elgondolkodtam, ránéztem a tányérra, és jobb híján kérdéssel válaszoltam:
- Reggelit?
Nos erre a kissrác is lefagyott, néztünk meredten egymásra (nálam már bekapcsolt a képernyővédő), majd annyit mondott, hogy:
-Jólvan szia. (és szélsebesen elhúzott.. azt hittem megbántottam, de már azóta integetett, szóval biztos nem)
És ekkor fölhívott Béla, ismét lekéstem a Ropotamos buszt, majd talán jövőhéten eljutok a folyóhoz kirándulni.. :)
Hát ennyit a reggelemről.

Illetve még annyit, hogy az ábrázatomra a csapos Nescafé 3az 1bent ajánlott, és hozzátette, hogy tegnap bulizott, ő is keveset aludt, és ő is ezt issza, whiskyvel.
Hát.. nekem jobb volt az a kis ásványvíz.. :)