Mission impossible (or possible?)

A mai napon egy különös feladatot bízott rám a főnököm: Menj el discoba!
Hmm.. ezt nem terápiának szánta, hanem felderítésnek, ugyanis vendégei vannak akik discoba akarnak menni, és jó helyet kell ajánlani. A vendége vagyok a belépőre, és egy italra. Pech, hogy semmi kedvem sincs discoba menni, de majd kerítek valakit akinek van, és akkor majd nekem is lesz.
Amúgy napközben semmi extra nem történt, leszámítva, hogy valóra vált az álmom. (megvan a bicaj)
- reggeliztem
- ügyeltem Duniben
- visszajöttem, nem sikerült elintézni egy dolgot, aminek nagyon örültem volna.. :(
- napoztam (5 percig) aztán csörgött a telefonom, és onnantól kezdve estig mindig volt dolgom
- a takarítólányok leszidtak, hogy olyan fehér vagyok mint a ruhám (minden csak viszonyítás kérdése, lehet, hogy ideje elmenni mosodába..)
- skypeoltam egy rövidet Anyuval
- étlapokat fordítok
- bicikliztem
- ettem palacsintát (ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város)
- voltam az irodán, ahol kifejtették, hogy mióta elköltöztem a Morska Zvezdából hiányolnak, és ajánlottak további discokat.
Hát, kb ennyi. Vacsira ettem uborkát, almát, dinnyét, narancsot és krumplikrokettet.