Üdvözöllek kedves Olvasóm!
Dorka vagyok, és 2010 júniusától 2010 decemberéig Bulgáriában éltem.
Hát erről szólt ez a blog. Fogadd szeretettel.

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ (ha valaki levelet szeretne írni)
A címem:
Hézső Dorina
Oбщежите No.2 - (215)
Благоевград 2700
Иван Михаилов 62А
BULGARIA

Aki írta:

Saját fotó
Hódmezővásárhely, Csongrád-megye, Hungary
"Pedig hát valld be, az mégsem lehet, hogy az ember minden szeretetét egy kutyára pazarolja!" (Bulgakov)

Rendszeres olvastuk a blogot:

2010. július 7., szerda

Tegnap-ma

Végre hazaértem. :)
Tegnap 11kor jött értem a főnököm, és egy kolléganőnk, aki oroszokkal dolgozik, elmentünk délre Kitenbe szállodákat nézni, nagyon örültem, hogy elvitt és jól éreztem magam. Gyönyörűek a szállodák arra, érintetlen homokos part, csodaszép volt.
Aztán nekiindultunk agyagot keresni, mert állítólag van arra egy sziklában fehér agyag, ami fiatalítja a bőrt. (remélem mindenki érzi a helyzet súlyát, hiszen már betöltöttem a 20at ;))
Sokat sétáltunk úttalan utakon, délben forróságban, magassarkúban, csini ruhában, közben azon nevetgéltem, hogy mennyi mindent megtesznek a nők a szépségért. Vicces szerintem az egész. Gazban gázoltunk a semmi közepén, aztán feladtuk, majd visszamennek később, mikor nem lesz meleg.
Pomoriebe mentünk utána, Eszternek dolga akadt, addig amíg vártam rá, megnéztem a várost, bájos. Ittam ájránt (az itteni ital, híg joghurt gyakorlatilag, és nagyon finom. Szétnéztem cipőboltokban, felpróbáltam egy ilyen papucs-csizmát (most nagyon divatos), de szörnyű meleg, meg amúgy se nagyon tetszik.
Itt a cipőboltban ki van téve a téli cipő is, nagyon fura..
Neszebárban szépen megterveztem a túrámat (azért mentem), aztán lefeküdtem az óvárosi strandon napozni. A strand kavicso, vagyis inkább sóderes kagylótörmelékekkel, nagyon tetszett, és az idő is jó volt. Persze, hogy eltört a bikinifelsőm csatja, persze, hogy a legjobb pillanatban, mikor mindenki látta, de sebaj, Nóri hozott tűt, cérnát, és megvarrtam. Utána sétáltunk kicsit, és beültünk egy helyre, ahol tejes salit ettem (uborka, dió, joghurt), meg sültkrumplit szirenével (az olyasmi mint a fetasajt).
Bebuszoztam Napospartra Johannáékhoz, találkoztam pár másik munkatársammal, és elmentünk egy kicsit estére, a képeken látszik, hogy jó volt.
Napospart hihetetlen. Én úgy éreztem magam, mint egy vidéki kislány (amúgy az is vagyok) Éjszaka nagyon durva. Bárok bárokkal. Meccset néztek a legtöbb helyen, látni kellett volna azokat a Hollandokat, vagy 8 bárban egyszerre ugrottak föl, dudáltak, ugráltak, ölelgették egymást (ez volt az első gólnál). Bevallom én is Hollandiának szurkolok.. :)
Körhinták, élő-szobrok, tömeg, tömeg, tömeg (mondtam már hogy TÖMEG?), és ropi-zizi, és olyan dolgok, amikről azt sem tudom mik.
DE. A legesleges legdurvább, az az alábbi volt: talicskán óriási hangszórók, tolja a srác, előtte lány hatalmas zászlóval, és utánuk kegyetlen sok ember. Egy disco dolgozói voltak, épp "vadászaton". És mint a birkák (azok a vidámabb fajta birkák) ömlöttek utánuk az emberek. Tudom, hogy naívan hangzik, de: Honnan ez a tömeg? Hihetetlen.
Hát mi azért diszkrétebbek voltunk, megismerkedtem egy másik iroda idegenvezetőjével is, teljesen más mentalitás..
Reggel Johanna segített egy fiúnak autót bérelni, addig én mezítláb sétikáltam a fűben, jó napom van.
Nagyjából ennyi, nemrég értem haza, é fáradt vagyok.
Mennek haza utasaim, jönnek utasaim.. ahogy szokták.

2 megjegyzés:

  1. ha meglesz az az "agyag" légyszi gondolj az itthoni nem 20 évesekre (: javaslom a csőpostát!
    sürgős lenne!!
    puszi: Jutka

    VálaszTörlés
  2. Szia Jutka!
    Mi az a csőposta? Olyasmi mint a palackposta?
    Puszi (ma is ;)

    VálaszTörlés