39?

Ma volt az eddigi ittlétem legeslegeslegeslegjobbik napja. :)
Egyetlen dolog miatt szomorkodok csak, az pedig az, hogy nem sikerült tegnap Tatával és Mamával skypeolni. Mióta itt vagyok, nem hallottam a hangjukat.. :(
Majd csak sikerül..
Akkor jöhet a mese?
Tehát reggel morcosan ébredtem. Na jó, ennek van oka, szóval akkor inkább kezdjük a tegnap estével.
A második műszakban burgaszi ikerlányok voltak a pincérek, az egyikük elhívott estére. Ez ugye éjfél utánt jelent, mert ők addig dolgoznak. Tíz harminckor érkezett meg az utolsó egyéni csoportom, nagyon fáradtak voltak, aztán elbeszélgettem 11ig a recepciós kislánnyal, aki azért kislány, mert még nálam is fiatalabb. (mondjuk a pincérlányok is azok..)
Utána felmentem a bárba, eleinte kicsit kínos volt a csönd (a lányok ugye még munkaidőben voltak..), írtam egy SMSt Johannának, hogy 5 perc múlva hívjon föl. Gondoltam legalább csacsogunk, de mégsem a lányok arcába kezdek el barátnőket hívogatni. Nos az SMSt sikeresen elküldtem Marcsinak, aki otthon irodista. Olyan drága volt, fel is hívott 5 perc múlva, nekem persze csak akkor esett le, hogy neki írtam. Szerencsére otthon még csak 10 óra volt, és nem ébresztettem fel, tévézett még.
Nos. Hát definiálhatjuk: egy tuti este nem így indul. Végül éjfél előtt pár perccel nekiindultam Cvetával a városnak, ő csak felvett valami kényelmes ruhát, de mivel én azt hittem komolyabb helyre megyünk, elvégeztem pár kihagyhatatlannak tűnő intézkedést:
1. megfürödtem (ez mondjuk tényleg szükséges volt)
2. kilakkoztam a lábujjkörmeimet rózsaszínre (magam sem tudom miért, akk or fontosnak tűnt..)
3. hajvasalás (na ennek aztán tényleg semmi értelme nem volt, mert a levegő itt Aprajafalván a tenger miatt annyira párás, hogy mire megérkeztem a Hérába, a hajam rosszabb volt, mint mielőtt megmostam)
4. kisminkeltem magam (mert erre sosincs időm, és jól esett -amíg csináltam. utána már zavart..)
5. magassarkút vettem föl (igen, a sorrend így történt, a magassarkú után öltöztem föl)
6. és végül fölöltöztem flancosba (ez a lila fölsőmet takarja, aminek csillog a válla)
Hát vissza.nézve tényleg fontos volt, hogy így nézzek ki. Másfél órát sétálgattunk föl alá az óvárosban, ami macskaköves, és tele van lejtővel, meg emelkedőkkel, ezen kívül este volt, és senki ismerőssel sem találkoztunk. Végül beültünk egy hangulatos hely legeldugottabb asztalához mentát és spriteot inni.
Hát, jó hogy kiöltöztem. Amúgy jó volt beszélgetni, meg megismerkedni egy új emberrel, azt beszéltük, hogy holnap este is elmegyünk mentázni. :)
Mire elköszöntünk kettő lett, szerencsére a hely egypercnyire volt az én hotelemtől, ami az egyik főutcán van. (Oдecca)
Szóval reggel nem volt kedvem korán kelni, és nem is tettem. Úgyis infókoktélt tartottam, úgyhogy 8 helyett 9re mentem a Hérába.
Megreggeliztem, (mert tegnaptól ott eszek) és megtartottam életem eddigi legjobb infókoktélját. Beindultunk a városba, városnézésre, előre féltem tőle, mert velünk volt egy utas, akinek vannak mozgásszervi problémái. Szerencsére zökkenőmentesen sikerült, és mindenki jól érezte magát, annak ellenére, hogy nagyon nagy csoporttal voltam. (útközben többször találkoztam egy másik csoporttal, akik angolok vagy németek voltak, és egy nagyon helyes fiú volt az idegenvezetőjük, ráadásul folyton összenevettünk, mert mindig előreengedett minket, és váratta a csoportját az enyémre..:)
Ebédre tintahalat ettem, uborkával, és salátával. Tegnap is ettem ubit, ma kétszer is. Nagyon megszerettem.
Délután fölhívtam a mixerfiút, hogy segítsen átköltözni, de mondta, hogy nem tud, dolgoznia kell. Azért jót elröhögcséltünk a telefonban, mondta, hogy segítene becsomagolni, mert akkor 40 perc alatt meglennénk, viszont ha egyedül csinálom, akkor az legalább 2 óra lesz. (ezt onnan tudja, hogy a múltkori költözésemet is ő vezényelte le)
Most még autót sem tudott szerezni..
Tehát, 40 perc múlva diadalittasan felhívtam, hogy IGEN nélküle is képes vagyok összepakolni, méghozzá gyorsan.
Aztán fölhívtam Mariát, hogy intézzen autót, ami kb 2 perc múlva ott is volt értem. (ez Bulgáriában rekordidő, itt Aprajafalván gyakorlatilag vetekszik a lehetetlen fogalmával)
Hát, a sofőröm nem nagyon örült a cipekednivalónak, a hotelben előrángatott nekem egy fiút a medecéből (szerintem amúgy vendéget) meg egy úszómestert, és kezükbe nyomta a bőröndjeim, meg a 11literes ásványvizes palackomat (amit pont költözés előtt kellett megvennem persze). Ráadásul a hőség is borzalmas volt, a kocsiban a hőmérő 39 fokot mutatott, és a kocsi árnyékban szokott parkolni. (tudom, mert a férfi egy étterem tulaja, ahol gyakran megfordulok)
A fiúk enyhén lehidaltak mikor kiderült, hogy a negyediken lakom. :)
Az úszómester szegény véletlen eltörte a bőröndöm fogantyúját, amit azóta is nagyon szégyell.
Egész délután pakolásztam, nagyon tetszik a szobám, teljesen áTRENDendeztem, senki sem ismerne rá. Ez a hotel legrosszabb szobája volt, minden panasz okozója, és most esküszöm a legjobb lett..:) Nagyon örülök neki, ez a legjobb amit kaphattam. Nincs balkon, ami azért jó, mert a napnyugtát premier plánban látom, anélkül, hogy kitakarná egy erkély. Kicsi, ami azért jó, mert barátságos, és a fürdő, amit a legjobban utáltak: imádnivaló.
Vacsizni azért lementem, a mixerfiú és az úszómester épp a bőröndömről tárgyaltak, nagyon vicces volt. Az úszómester felajánlotta, hogy majd tixoval helyrehozza a bőröndöm, amiért persze nevetnem kellet, majd a mixer elárulta, hogy ez egy bolgár népszokás. Miden tixóval javítanak meg. Szerinte a mosógépet is. (erre csak annyit, hogy mi meg Tatussal Mögdrótozzuk! :D)
A vacsi olyan fincsi volt mint tegnap, a kukta minden nap mást ajánl nekem, és bár én mindig csak a vendégek után eszem (tiszta illendőségből) mégis enyémek a legfinomabb falatok.(csirkét ettem édes-savanyú mártással) Ugye ő az, aki aludt nálam az előző helyen, és hálából még azt sem engedi meg, hogy kenyérsarkat egyek, inkább felszel egy egész új kenyeret csak nekem. (pedig ha tudná, hogy a sarka a kedvencem..)
Vacsi után még nevetgéltem kicsit lenn, elintéztem pár óhajt-sóhajt, és bezsebeltem a bókokat a napi teljesítményemért (ma van az első napjuk, de az utasaim már megmondtak, hogy írnak mailt az irodának, hogy sosem volt ilyen jó idegenvezetőjük).
Megdicsértem a régi pincér új frizuráját (úgy háromszor), aztán elindultam föl. Aztán visszamentem a laptopomért, és azóta írok, zenét hallgatok, és végignéztem a naplementét.
Jóéjt mindenkinek, a kép még az előző szobámban készült, csak azért teszem föl, hogy látszódjon a szép új színem. :) (érdemes összehasonlítani a hajókirándulásos fotómmal :))